A közös hang megtalálása – Balogh Petra HR-története

A közös hang megtalálása – Balogh Petra HR-története

–        Balogh Petra 2024-ben végzett az ELTE emberi erőforrás tanácsadó mesterszakán. 
–        A diploma megszerzése után rögtön a MADS-nél kezdett dolgozni HR Generalistként. 
–        Munkája során diákokkal, aktív korú felnőttekkel és nyugdíjasokkal is kapcsolatban van. 
–        End-to-end toborzással foglalkozik: a munkaerőigénytől és az álláskereséstől egészen az elhelyezésig kíséri a folyamatot. 
–        Saját tapasztalata szerint a különböző generációkat más motiválja a munkában. 
–        Petra számára a HR egyik legfontosabb tanulsága, hogy minden emberhez a megfelelő kommunikációs utat kell megtalálni. 

Egy HR-es munkájában ritkán létezik egyetlen jól működő kommunikációs recept. Más szempontok fontosak egy első munkatapasztalatát kereső diáknak, mások egy aktív korú munkavállalónak, és megint mások annak, aki nyugdíj mellett szeretne dolgozni. Balogh Petra munkája éppen ettől sokszínű: nap mint nap különböző élethelyzetben lévő emberekkel keresi a közös hangot.

Hogyan indult Balogh Petra HR-karrierje?

Petra 2024-ben, közvetlenül a mesterdiploma megszerzése után kezdett a MADS-nél HR Generalistként dolgozni.

A legfontosabb állomások:
–        az ELTE emberi erőforrás tanácsadó mesterszakán végzett; 
–        diplomáját 2024-ben szerezte meg; 
–        a MADS lett az első, nem gyakornoki munkahelye; 
–        jelenleg HR Generalistként dolgozik; 
–        több korosztály toborzásában is részt vesz; 
–        a teljes kiválasztási folyamatot végigkíséri. 

Petra számára a MADS jelenti az első olyan munkahelyet, ahol már nem gyakornokként, hanem teljes felelősséggel dolgozik HR-területen.

A céggel egy Facebook-csoportban találkozott először. A meghirdetett pozícióban az fogta meg, hogy a feladatok köre kifejezetten változatosnak tűnt. Úgy érezte, ez lehetőséget adhat arra, hogy rövid idő alatt többféle szakmai tapasztalatot szerezzen.

„Emlékszem, azért jelentkeztem, mert a feladatok köre nagyon színes volt, és úgy gondoltam, hogy emiatt több tapasztalatra is szert tehetek.”

Azóta éppen ez a változatosság vált munkájának egyik meghatározó elemévé.

Mit jelent HR Generalistként több generációval dolgozni?

Azt, hogy ugyanazt a HR-folyamatot különböző élethelyzetű és motivációjú emberekhez kell igazítani.

Petra munkájában:
–        diákokkal; 
–        aktív korú felnőttekkel; 
–        nyugdíjas munkavállalókkal; 
–        valamint munkáltatói partnerekkel is kapcsolatban van. 

Pályája elején elsősorban felnőttek és nyugdíjasok toborzásával foglalkozott, később pedig diákprojektekbe is bekapcsolódott. Ez nem csupán új célcsoportokat jelentett. Azt is meg kellett tanulnia, hogy különböző emberekkel különböző módon érdemes kommunikálni.

Nemcsak az életkor számít. Ugyanazon generáción belül is teljesen eltérő célokkal, személyiséggel és elvárásokkal találkozhat egy HR-es.

Petra számára éppen ez vált az egyik legérdekesebb szakmai kihívássá.

„Ami leginkább vonzott és mai napig vonz benne, hogy minden emberrel megtaláljam a közös hangot.”

Mit jelent az end-to-end toborzás a gyakorlatban?

Az end-to-end toborzás során a HR-es a folyamat elejétől a munkavállaló elhelyezkedéséig, sőt sok esetben azon túl is jelen van.

Petra munkájában ez azt jelenti, hogy:
–        kapcsolatban van a munkaerőt kereső partnerrel; 
–        megismeri a felmerülő munkaerőigényt; 
–        részt vesz a megfelelő jelöltek megtalálásában; 
–        kommunikál az álláskeresőkkel; 
–        végigkíséri a kiválasztási folyamatot; 
–        az elhelyezés után felmerülő kérdésekben is segítséget nyújt. 

A HR Generalista szerepének egyik különlegessége éppen ez a kétirányú kommunikáció.

Egyszerre kell megérteni, mire van szüksége a munkáltatónak, és azt is, mit keres, mit vár el vagy mitől tart egy munkavállaló.

Petra szerint ez jelentős felelősséggel jár. A MADS-nél töltött idő alatt éppen a felelősségvállalás és a kommunikáció területén érzi az egyik legnagyobb fejlődést.

Miért érdemes már egyetemistaként munkatapasztalatot szerezni?

Petra szerint a diákmunka megkönnyítheti a későbbi belépést a munkaerőpiacra, és segíthet abban is, hogy valaki jobban megismerje saját szakmai irányát.

A korai munkatapasztalat több szempontból is hasznos lehet:
–        segít megismerni, milyen munkakörnyezet illik hozzád; 
–        kiderülhet, milyen feladatokat élvezel igazán; 
–        azt is megtapasztalhatod, milyen terület nem neked való; 
–        már pályakezdőként is lesz valódi munkatapasztalatod; 
–        magabiztosabban mozoghatsz a munkaerőpiacon; 
–        jobban felismerheted a saját értékeidet és erősségeidet. 

Petra maga is dolgozott az egyetemi évei alatt, ezért munkavállalói oldalról is megtapasztalta ennek jelentőségét.

Szerinte az egyik legfontosabb előny az, hogy valaki a diploma megszerzésekor már nem teljesen ismeretlen közegként találkozik a munka világával.

A munkatapasztalat ráadásul az önismeretet is formálja. Nemcsak azt mutathatja meg, miben vagy jó, hanem azt is, milyen feladatokat, munkakörnyezetet vagy karrierutat szeretnél elkerülni.

„A tapasztalat növeli az ember értékét a piacon, és megtanulod magad a szó minden értelmében értékelni a piacon.”

Mi motiválja a különböző generációkat a munkában?

Petra tapasztalatai alapján:
–        a fiataloknál erős motiváció a tapasztalatszerzés; 
–        az aktív korú felnőtteknél fontosak a megfelelő munkakörülmények és feltételek; 
–        ebben a csoportban a bér és az önmegvalósítás is meghatározó lehet; 
–        a nyugdíjas munkavállalóknál különösen fontos, hogy a munka illeszkedjen a kialakult életmódhoz; 
–        az egészségi állapotnak megfelelő munkakör szintén kiemelt szempont lehet. 

A különbségek azonban nem jelentik azt, hogy minden generáció tagjai ugyanazt keresik.

Petra egyik legfontosabb szakmai tapasztalata éppen az, hogy az életkor önmagában még nem mondja meg, mi motivál valakit.

A HR-es feladata ezért nem az, hogy előre eldöntse, mire van szüksége a másiknak, hanem hogy megfelelő kommunikációval megértse az egyéni motivációját.

Mit tanulhatnak egymástól a különböző generációk?

Különböző korosztályok olyan tudást és szemléletet adhatnak át egymásnak, amely egy sokgenerációs munkahelyen valódi értéket teremthet.

Petra szerint:
–        a fiatalabb munkavállalók magabiztosabban mozoghatnak a digitális és online megoldások világában; 
–        az idősebb generációktól sokat lehet tanulni a munkához való hozzáállásról; 
–        a tapasztaltabb dolgozók kitartása értékes példa lehet; 
–        a lojalitás szintén olyan tulajdonság, amelyből más generációk tanulhatnak. 

A különböző generációk együttműködésének értéke ezért nem feltétlenül abból fakad, hogy mindenki ugyanúgy dolgozik.

Éppen ellenkezőleg: különböző tapasztalataikkal és szemléletükkel egészíthetik ki egymást.

A nehezebb HR-projektekből lehet a legtöbbet tanulni?

Igen, Petra saját tapasztalata szerint éppen a legnehezebb projektek adták számára a legtöbb szakmai fejlődést.

A kihívást jelentő projektek:
–        új helyzetek elé állítanak; 
–        önálló problémamegoldásra ösztönöznek; 
–        növelik a szakmai magabiztosságot; 
–        segítenek felismerni, hogy egy korábban nehéznek gondolt feladat is megoldható. 

Petra számára különösen fontos visszajelzés, amikor egy olyan projekt működik jól vagy zárul sikeresen, amelynek elején még nem volt biztos abban, hogy meg tudja oldani.

Ez a hozzáállás azóta a munkához való szemléletének is részévé vált.

A MADS-nél szerzett tapasztalatai alapján azt tanulta meg, hogy egy nehéz helyzetnél nem érdemes rögtön abból kiindulni, hogy valami lehetetlen. Sokkal fontosabb azt keresni, milyen megoldások állnak rendelkezésre.

Mikor sikeres igazán egy kiválasztás?

Akkor, amikor nemcsak a pozíció kerül betöltésre, hanem a munkavállaló és a munkáltató is úgy érzi, hogy értéket kapott a másiktól.

Petra számára azok a történetek maradnak meg leginkább, amelyekben mindkét oldal elégedett. Ez az end-to-end HR egyik lényeges pontja is.

Egy sikeres kiválasztás nem ér véget feltétlenül azzal, hogy egy jelölt munkába áll. A hosszabb távú eredményt az mutatja, hogy a munkáltató megtalálta-e azt az embert, akire szüksége volt, a munkavállaló pedig valóban olyan lehetőséghez jutott-e, amely megfelel neki.

„Mindig azok maradnak meg bennem leginkább, amikor a munkavállaló és a partner is boldog, mert elégedettek egymással és értéket kapnak egymástól.”

Mi a legfontosabb dolog, amit a HR megtanított az emberekről?

A megfelelő kommunikáció és az egyéni motiváció megértése nélkül nehéz valóban jól működő munkahelyi kapcsolatot kialakítani. Petra egyik legerősebb szakmai felismerése, hogy minden emberhez vezet valamilyen kommunikációs út.

Ehhez azonban először meg kell érteni, mi fontos számára.

A munkához való hozzáállást ugyanis jelentősen befolyásolhatja az, hogy az adott ember mit szeretne elérni:
–        tapasztalatot szerezni; 
–        megfelelő jövedelmet biztosítani magának; 
–        szakmailag fejlődni; 
–        önmagát megvalósítani; 
–        közösséghez tartozni; 
–        vagy egyszerűen olyan munkát találni, amely jól illeszkedik az életéhez. 

Petra szerint a HR-ben ezért nem elég pozíciókban és önéletrajzokban gondolkodni. Meg kell találni azt is, mi mozgatja az embert a másik oldalon.

Balogh Petra története jól mutatja, hogy a HR-ben a szakmai tudás mellett az alkalmazkodó kommunikáció is meghatározó.

A legfontosabb tanulságok:
–        már az egyetem alatt megszerzett munkatapasztalat megkönnyítheti a pályakezdést; 
–        a különböző generációkat eltérő szempontok motiválhatják; 
–        nincs minden jelöltre alkalmazható egyetlen kommunikációs megoldás; 
–        a fiatalabb és idősebb munkavállalók sokat tanulhatnak egymástól; 
–        a nehéz projektek jelentős szakmai fejlődést hozhatnak; 
–        egy jó kiválasztásban a munkáltató és a munkavállaló érdeke egyszerre jelenik meg; 
–        a HR egyik kulcsa annak felismerése, mi motiválja az adott embert. 

MADS tapasztalat

A MADS-nél a HR-esek a munkáltatói és munkavállalói oldal között teremtenek kapcsolatot. Petra esetében ez különösen sokszínű feladatot jelent, hiszen diákokkal, aktív korú felnőttekkel és nyugdíjasokkal is dolgozik.

Az elmúlt időszak számára azt mutatta meg, hogy a sikeres toborzás alapja nem feltétlenül az, hogy minden emberhez ugyanazzal a megoldással közelítsünk. Sokkal inkább az, hogy megértsük az eltérő élethelyzeteket, célokat és motivációkat.

Petra története egyben arra is példa, hogy az első teljes munkaidős állás rövid idő alatt sokat alakíthat a szakmai gondolkodáson. A diploma után HR Generalistaként olyan területre került, ahol egyszerre kellett felelősséget vállalnia, partnerekkel kommunikálnia, különböző korú munkavállalókat megértenie és teljes kiválasztási folyamatokat végigkísérnie.

A legfontosabb tanulság számára mégis egyszerűen összefoglalható: a kulcs a kommunikáció, és annak megértése, hogy mi motiválja az adott embert.