Hero fő kép

A jó diákmunka-közvetítés többet ad egyszerű munkaerőnél

A jó diákmunka-közvetítés többet ad egyszerű munkaerőnél
Szerző: Közzétéve: Frissítve:

Hogyan működik a diákmunka-közvetítés cégeknek?

 

Gyors válasz

 

– A vállalat meghatározza, milyen feladatra, hány diákra és milyen időbeosztásban van szüksége.
– Az iskolaszövetkezet elkészíti és meghirdeti a pozíciót, kezeli a jelentkezéseket, és az igényeknek megfelelően előszűri a jelölteket.
– A kiválasztás módja a munkakörtől függ: egyszerűbb pozíciónál rövidebb, szakmai munkánál több lépcsős folyamat is lehet.
– A kiválasztott nappali tagozatos diák az iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik a partnercégnél.
– A napi szakmai munkát és annak ütemezését a partnercég közvetlenül irányíthatja. Nemzeti Jogszabálytár – 2006. évi X. törvény
– Az iskolaszövetkezet kezeli a foglalkoztatás adminisztratív hátterének jelentős részét, a munkaidő elszámolását és a diákok kifizetését.
– A MADS-nél a toborzás, a jelöltek kezelése, a beosztás és a jelenléti adatok több eleme digitálisan is követhető. MADS – Diákmunka cégeknek
– A diákfoglalkoztatás rövid távú kapacitásbővítés mellett szakmai utánpótlás építésére is használható.

 

A „diákmunka-közvetítés” kifejezést gyakran használjuk arra a folyamatra, amikor egy iskolaszövetkezet összekapcsolja a munkát kereső diákokat a diákmunkaerőt igénylő vállalatokkal.

 

Jogilag azonban érdemes pontosabban fogalmazni: az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló vagy hallgató tagja úgynevezett külső szolgáltatás keretében teljesíthet feladatot egy partnercégnél. A diák tehát nem a partner saját munkavállalójaként, hanem az iskolaszövetkezettel fennálló sajátos tagsági jogviszony alapján dolgozik. Nemzeti Jogszabálytár – 2006. évi X. törvény

 

A gyakorlatban a folyamat célja egyszerű: a vállalat megfelelő embert kapjon a megfelelő feladatra, miközben a toborzás és a foglalkoztatási adminisztráció jelentős részét az iskolaszövetkezet kezeli.

 

Hogyan indul el a diákmunka-közvetítés?

 

Az első lépés nem maga a hirdetés, hanem a vállalat munkaerőigényének pontos meghatározása.

 

Érdemes már az elején tisztázni:

 

– milyen munkakörre keresnek diákot;
– hány főre van szükség;
– mikor kell elkezdeni a munkát;
– milyen időtartamra szól az igény;
– hány órát kell hetente vállalni;
– milyen beosztásban történik a munkavégzés;
– hol van a munkavégzés helye;
– milyen tudás vagy tapasztalat szükséges;
– szükséges-e nyelvtudás;
– mennyi a tervezett díjazás.

 

Minél pontosabb az igény, annál könnyebb olyan jelentkezőket megszólítani, akiknek a pozíció valóban megfelelő.

 

Egy heti néhány órás adminisztratív munka teljesen más célcsoportot jelenthet, mint egy harmincórás szakmai gyakornoki pozíció vagy egy több tucat diákkal működő szezonális projekt.

 

Miért fontos pontosan meghatározni a munkakört?

 

Mert a „diákot keresünk” önmagában kevés információ.

 

A sikeres toborzáshoz azt is tudni kell, hogy mire keresünk embert.

 

Egy jó pozícióleírásból kiderül:

 

– mi lesz a konkrét feladat;
– milyen időbeosztással kell számolni;
– milyen tudás szükséges;
– mennyi ideig tart a munka;
– mit kínál a vállalat;
– és milyen díjazás kapcsolódik a pozícióhoz.

 

Ez a vállalat és a diák érdeke is.

 

A jelentkező már a jelentkezés előtt reálisabb képet kap arról, mire vállalkozik, a vállalat pedig nagyobb eséllyel kap olyan pályázókat, akik valóban megfelelnek az elvárásoknak.

 

Milyen munkakörökre lehet diákokat keresni?

 

A diákfoglalkoztatás nem kizárólag egyszerű vagy alkalmi munkákra használható.

 

A MADS vállalati kínálatában többek között az alábbi területekre érhetők el diákmunka-megoldások:

 

– logisztika és raktár;
– kereskedelem;
– vendéglátás;
– irodai munka;
– ügyfélszolgálat;
– gyártás;
– promóció és rendezvény;
– informatika;
– pénzügy.

 

Egy felsőoktatásban tanuló hallgató szakmai munkakörben is foglalkoztatható. A jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy megfelelő feltételek mellett szakmai gyakorlat kapcsolódjon az iskolaszövetkezeten keresztül végzett munkához. Nemzeti Jogszabálytár – 2006. évi X. törvény

 

A diákmunka ezért ugyanúgy használható egy rövid rendezvényhez, mint egy hónapokon keresztül tartó pénzügyi, informatikai vagy más szakmai feladathoz.

 

Hogyan találja meg az iskolaszövetkezet a megfelelő diákokat?

 

Az igény meghatározása után elindul a toborzás.

 

A MADS esetében ez többféle csatornát és folyamatot jelenthet. A pozíció megjelenhet a saját állásfelületeken, az adatbázisban szereplő potenciális jelöltek megszólíthatók, és szükség esetén további toborzási csatornák is bevonhatók.

 

A MADS vállalati szolgáltatásának része lehet:

 

– a hirdetés kezelése;
– a jelentkezések fogadása;
– a jelöltek előszűrése;
– az alkalmas jelentkezők bemutatása;
– szükség esetén a kiválasztási folyamat további támogatása.

 

Nem minden munkakör igényel ugyanolyan toborzást.

 

Egy nagyobb létszámú, gyorsan betanulható feladatra más módszer lehet hatékony, mint egy speciális nyelvtudást vagy szakmai ismeretet igénylő gyakornoki pozíció esetén.

 

Mit jelent az előszűrés?

 

Az előszűrés célja, hogy a vállalatnak már olyan jelentkezőket mutasson be az iskolaszövetkezet, akik az alapvető feltételeknek megfelelhetnek.

 

Az adott pozíciótól függően vizsgálható például:

 

– a rendelkezésre állás;
– a vállalható heti óraszám;
– a tanulmányi háttér;
– a korábbi tapasztalat;
– a nyelvtudás;
– a szakmai ismeretek;
– a munkavégzés helyének elérhetősége;
– a motiváció;
– vagy más, a munkakör szempontjából lényeges feltétel.

 

Szakmai állásnál önéletrajz, telefonos egyeztetés, interjú vagy akár szakmai feladat is része lehet a folyamatnak.

 

Egyszerűbb munkánál viszont ennél jóval gyorsabb kiválasztás is elegendő lehet.

 

A cél nem az, hogy minden jelentkező ugyanazon a folyamaton menjen végig, hanem az, hogy a kiválasztás illeszkedjen az adott munkakörhöz.

 

Ki választja ki végül a diákot?

 

Ez az együttműködés kialakításától függ.

 

Az iskolaszövetkezet elvégezheti az előszűrést és bemutathatja az alkalmas jelölteket, a partner pedig kiválaszthatja, kivel szeretne együtt dolgozni.

 

Más esetben az iskolaszövetkezet a partner által előre meghatározott szempontok szerint a kiválasztási folyamat nagyobb részét is kezelheti.

 

A MADS vállalati szolgáltatásánál a kiválasztási folyamat támogatása is része lehet az együttműködésnek. MADS – Diákmunka cégeknek

 

Ezért már az együttműködés kezdetén érdemes tisztázni, hogy a partner milyen mértékben szeretne részt venni a kiválasztásban.

 

Mi történik a kiválasztás után?

 

A kiválasztott diáknak a munkakezdés előtt rendezett iskolaszövetkezeti jogviszonnyal kell rendelkeznie, és írásban rögzíteni kell a konkrét munkavégzés feltételeit.

 

A szövetkezeti törvény alapján a munkavégzés legfontosabb feltételeit előre meg kell határozni. Nemzeti Jogszabálytár – 2006. évi X. törvény

 

A diák számára így a munkakezdés előtt egyértelművé válik többek között:

 

– melyik vállalatnál dolgozik;
– milyen feladatot végez;
– hol történik a munkavégzés;
– mennyi a díjazás;
– milyen időtartamra szól a feladat.

 

Ezután következhet maga a munkába állás és a partnercég saját beléptetési, betanítási folyamata.

 

Ki irányítja a diák napi munkáját?

 

A napi szakmai munkát a partnercég irányítja.

 

A jogszabály szerint a szolgáltatás fogadója közvetlenül adhat utasítást a diáknak, és meghatározhatja többek között a feladat teljesítésének módját, idejét és ütemezését. Nemzeti Jogszabálytár – 2006. évi X. törvény

 

A gyakorlatban tehát a partnernél kijelölt vezető, mentor vagy kapcsolattartó mondja meg például:

 

– milyen feladatot kell aznap elvégezni;
– milyen sorrendben történjen a munka;
– milyen belső folyamatokat kell követni;
– kihez fordulhat a diák szakmai kérdéssel.

 

Az iskolaszövetkezet ezzel párhuzamosan a saját hatáskörébe tartozó foglalkoztatási és adminisztratív folyamatokat kezeli.

 

Mit intéz az iskolaszövetkezet a vállalat helyett?

 

Az egyik legfontosabb előny, hogy a vállalatnak nem kell minden foglalkoztatási háttérfeladatot saját szervezeten belül megoldania.

 

A MADS esetében a szolgáltatás része lehet többek között:

 

– a toborzás;
– az előszűrés;
– a szövetkezeti dokumentáció;
– a diákok nyilvántartása;
– a munkaidő adatainak kezelése;
– a bérszámfejtés;
– a diákok kifizetése;
– a partnerrel történő elszámolás;
– valamint a folyamatos kapcsolattartás.

 

A partnernek természetesen továbbra is vannak feladatai.

 

Biztosítania kell a munkavégzéshez szükséges feltételeket, szakmailag irányítania kell a diákot, és megfelelően igazolnia kell a teljesített munkaidőt.

 

A lényeg tehát nem az, hogy a vállalatnak „semmi dolga nincs”, hanem az, hogy a foglalkoztatás háttérfolyamatainak jelentős részét nem saját maga működteti.

 

Hogyan történik a munkaidő elszámolása?

 

A diák díjazásának alapja a ténylegesen teljesített és megfelelően igazolt munkavégzés.

 

Ezért fontos a pontos jelenléti nyilvántartás.

 

A MADS saját online rendszerében a partner több, a diákokkal kapcsolatos folyamatot is kezelhet és követhet, így a munkaidőhöz és elszámoláshoz kapcsolódó adminisztráció is átláthatóbbá válhat. MADS – Diákmunka cégeknek

 

Nagyobb diáklétszámnál ez különösen fontos, hiszen manuálisan már néhány tucat munkavállaló műszakjainak és jelenléti adatainak kezelése is jelentős adminisztrációt okozhat.

 

Mitől lesz egyszerűbb a folyamat a HR számára?

 

A toborzás nemcsak abból áll, hogy felkerül egy álláshirdetés.

 

A HR-csapatnak hagyományos esetben időt kell fordítania például:

 

– a hirdetés elkészítésére;
– a jelentkezők kezelésére;
– az előszűrésre;
– az interjúk szervezésére;
– a dokumentációra;
– a munkaidő kezelésére;
– az elszámolásra;
– és a munkavállalókkal történő folyamatos kapcsolattartásra.

 

Iskolaszövetkezeti együttműködésnél ezek közül több feladat átkerülhet a szolgáltatóhoz.

 

Ez nemcsak adminisztratív könnyebbséget jelent.

 

A vállalat HR-csapata több időt fordíthat a saját szervezeti feladataira, miközben a diáklétszám szervezésének operatív része külső támogatást kap.

 

Milyen gyorsan lehet diákokat munkába állítani?

 

Erre nincs minden munkakörre érvényes válasz.

 

A MADS vállalati szolgáltatásában fontos elem a toborzás és a megfelelő jelöltek felkutatása, a tényleges munkába állási idő azonban mindig az adott pozíciótól függ. MADS – Diákmunka cégeknek

 

Befolyásolhatja például:

 

– a keresett létszám;
– a munkavégzés helye;
– a meghirdetett díjazás;
– a munkaidő;
– a szükséges tapasztalat;
– a nyelvtudás;
– a szakmai elvárás;
– és a kiválasztási folyamat hossza.

 

Egy egyszerűbb, több főt igénylő feladat gyorsabban betölthető lehet, mint egy speciális szakmai gyakornoki pozíció.

 

Ezért céges oldalon annál jobb esély van a sikeres és gyors toborzásra, minél korábban és pontosabban érkezik meg az igény.

 

Hogyan kezelhető a változó létszámigény?

 

A diákfoglalkoztatás egyik gyakorlati előnye, hogy jól alkalmazható olyan vállalatoknál, ahol nem állandó a szükséges kapacitás.

 

Ilyen helyzet lehet például:

 

– nyári szezon;
– karácsonyi csúcsidőszak;
– leltár;
– rendezvény;
– szabadságolási időszak;
– nagyobb projekt;
– átmeneti adminisztrációs többlet;
– megugró rendelésállomány.

 

Ilyenkor a vállalatnak nem feltétlenül ugyanarra a létszámra van szüksége az év minden hónapjában.

 

Az iskolaszövetkezeti konstrukció lehetőséget ad arra, hogy a szükséges diákmunkaerőt az aktuális feladatokhoz igazítsák.

 

Mennyibe kerül a diákmunka-közvetítés a vállalatnak?

 

A partnercég teljes költsége nem pusztán a diáknak fizetett óradíjból áll.

 

Az iskolaszövetkezet szolgáltatásához szolgáltatási díj kapcsolódik, amelynek pontos mértéke az adott együttműködés és megállapodás függvénye. Az iskolaszövetkezeti külső szolgáltatás jogi kereteit a szövetkezetekről szóló törvény határozza meg. Nemzeti Jogszabálytár – 2006. évi X. törvény

 

A pontos vállalati költség ezért függhet például:

 

– a diák óradíjától;
– a ledolgozott órák számától;
– a szükséges létszámtól;
– a szolgáltatás tartalmától;
– és a szolgáltatási díjtól.

 

A költségek összehasonlításakor érdemes nemcsak az óradíjat, hanem a toborzásra, adminisztrációra és belső HR-kapacitásra fordított erőforrást is figyelembe venni.

 

Csak rövid távú munkaerő-megoldás lehet?

 

Nem. A diákmunka valóban jól használható időszakos munkaerőigény kezelésére, de hosszabb távú szakmai pozíciók esetén is működhet.

 

Egy egyetemista hónapokon vagy akár hosszabb időn keresztül is bekapcsolódhat egy vállalat munkájába, miközben folytatja a tanulmányait.

 

Ez szakmai területen különösen értékes lehet, mert a diák:

 

– fokozatosan megismeri a vállalat működését;
– megtanulja a belső rendszereket;
– kapcsolatot épít a csapattal;
– szakmai tapasztalatot szerez;
– és idővel összetettebb feladatokat is kaphat.

 

A vállalat pedig valós munkakörnyezetben ismerheti meg a teljesítményét.

 

Hogyan lehet a diákfoglalkoztatásból utánpótlás-építés?

 

A diákmunka egyik hosszabb távú előnye, hogy a vállalatnak nem feltétlenül csak egy aktuális üres pozíció betöltésekor kell először találkoznia a pályakezdő jelöltekkel.

 

Már az egyetemi évek alatt együtt dolgozhat velük.

 

Ez idő alatt kiderülhet:

 

– hogyan teljesít a diák;
– mennyire önálló;
– hogyan kommunikál;
– hogyan illeszkedik a csapatba;
– mennyire érdekli az adott szakmai terület;
– és hogyan fejlődik hosszabb távon.

 

Ha az együttműködés mindkét fél számára megfelelő, a diák később akár közvetlen foglalkoztatásban is folytathatja a karrierjét a vállalatnál.

 

Ezért a jól felépített diákprogram nemcsak toborzási megoldás, hanem korai utánpótlás-építési eszköz is lehet.

 

Mire érdemes figyelni iskolaszövetkezet választásakor?

 

Nem kizárólag a szolgáltatás ára alapján érdemes dönteni.

 

Fontos szempont lehet:

 

– mennyi tapasztalata van a szolgáltatónak;
– milyen területeken toboroz;
– hogyan történik az előszűrés;
– mennyire gyors a kapcsolattartás;
– milyen digitális rendszer áll rendelkezésre;
– hogyan kezelik a munkaidő-nyilvántartást;
– mennyire átlátható az elszámolás;
– hogyan segítik a diákokat;
– és mi történik akkor, ha probléma merül fel.

 

A megfelelő iskolaszövetkezet nem egyszerűen elküld néhány önéletrajzot.

 

Megérti a vállalati igényt, segít kialakítani a megfelelő toborzási folyamatot, kezeli a foglalkoztatási hátteret, és a munkába állás után is részt vesz az együttműködésben.

 

Miért fontos a diákok megfelelő tájékoztatása?

 

A sikeres együttműködéshez nemcsak megfelelő jelölt kell.

 

A diáknak is pontosan értenie kell, mire vállalkozik.

 

Már a munkakezdés előtt egyértelműnek kell lennie többek között:

 

– a feladatnak;
– a munkavégzés helyének;
– a díjazásnak;
– a munkarendnek;
– az időtartamnak;
– és annak, kihez fordulhat kérdés esetén.

Az iskolaszövetkezeti jogviszony szabályozása is előírja, hogy a konkrét munkavégzés lényeges feltételeit rögzíteni kell. Nemzeti Jogszabálytár – 2006. évi X. törvény

A pontos tájékoztatás csökkentheti annak esélyét, hogy a diák az első munkanapok után azért lépjen vissza, mert teljesen más feladatot vagy munkarendet várt.

 

Mitől megbízható egy iskolaszövetkezet?

 

Az iskolaszövetkezeti forma önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy minden szolgáltató ugyanolyan színvonalon működik.

 

Érdemes megvizsgálni:

 

– a szakmai múltat;
– az átlátható működést;
– a vállalati referenciákat;
– a szerződéses feltételeket;
– a kapcsolattartás minőségét;
– az adminisztrációt;
– a diákok támogatását;
– és a digitális háttérfolyamatokat.

 

A MADS több mint 25 éve van jelen a munkaerőpiacon, szolgáltatásai pedig az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás mellett munkaerő-közvetítésre, munkaerő-kölcsönzésre és nyugdíjas foglalkoztatásra is kiterjednek. MADS – Rólunk

 

Hogyan néz ki a folyamat röviden?

 

Egy tipikus együttműködés a következőképpen épülhet fel:

 

1. Igényfelmérés: a vállalat meghatározza a feladatot, létszámot, időtartamot és elvárásokat.
2. Pozíció kialakítása: pontosítják a munkakört, a beosztást és a díjazást.
3. Toborzás: az iskolaszövetkezet meghirdeti a lehetőséget és megszólítja a megfelelő diákokat.
4. Előszűrés: ellenőrzi a pozícióhoz szükséges alapvető feltételeket.
5. Kiválasztás: a folyamat az adott munkakörhöz igazodik, szükség esetén a partner is részt vesz benne.
6. Szerződés és munkakezdés: rendezik a diák jogviszonyát és a konkrét munkavégzés feltételeit.
7. Napi munkavégzés: a partner szakmailag irányítja a diákot.
8. Munkaidő és elszámolás: rögzítik és igazolják a teljesített órákat.
9. Bérszámfejtés és kifizetés: az iskolaszövetkezet kezeli a diákkal kapcsolatos elszámolást.
10. Folyamatos kapcsolattartás: kérdés, változó létszámigény vagy probléma esetén az iskolaszövetkezet továbbra is részt vesz a folyamatban.

 

A diákmunka-közvetítés tehát nem egyetlen toborzási lépés, hanem a munkaerőigénytől a munkavégzés és az elszámolás kezeléséig tartó együttműködés.

 

Fontos tudnivalók röviden

 

– A folyamat a vállalati munkaerőigény pontos meghatározásával kezdődik.
– Az iskolaszövetkezet megszervezheti a hirdetést, a toborzást és a jelentkezők előszűrését.
– A kiválasztási folyamatot mindig érdemes a munkakör összetettségéhez igazítani.
– A diák az iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik a partnercégnél. Nemzeti Jogszabálytár – 2006. évi X. törvény
– A napi szakmai munkát a partnercég irányítja.
– Az iskolaszövetkezet a foglalkoztatási adminisztráció jelentős részét kezelheti.
– A digitális beosztás- és jelenlétkezelés nagyobb diáklétszámnál is átláthatóbbá teheti a folyamatot. MADS – Diákmunka cégeknek
– A diákmunka szezonális és szakmai pozíciókban egyaránt használható.
– Hosszabb távon a diákfoglalkoztatás utánpótlási csatornává is válhat.
– Iskolaszövetkezet választásakor az ár mellett a toborzási, adminisztratív és szakmai háttér minőségét is érdemes vizsgálni.

 

MADS tapasztalat

 

A MADS tapasztalatai szerint a diákfoglalkoztatás akkor működik igazán jól, ha a folyamat nem azzal kezdődik, hogy „kellene néhány diák”, hanem azzal, hogy pontosan meghatározzuk, milyen feladatra, mikor és milyen emberre van szükség.

 

Más toborzási megoldás szükséges egy egyszeri rendezvényhez, egy szezonálisan megnövekvő raktári létszámhoz és egy olyan szakmai gyakornokhoz, akit a vállalat hosszabb távon is szeretne fejleszteni.

 

A MADS több mint 25 éves munkaerőpiaci tapasztalattal dolgozik. MADS – Rólunk

 

A toborzás, az előszűrés és a foglalkoztatás adminisztratív hátterének több eleme pedig a vállalati diákmunka-szolgáltatás részeként kezelhető. MADS – Diákmunka cégeknek

 

A cél ezért nem egyszerűen az, hogy minél gyorsabban legyen valaki az üres helyen.

 

A jól működő diákmunka-szervezés lényege, hogy a megfelelő diák kerüljön a megfelelő feladatra, a vállalat pedig közben minél kevesebb plusz toborzási és adminisztratív terhet kapjon.

 

Egy ilyen együttműködés rövid távon rugalmas munkaerő-megoldást, hosszabb távon pedig akár új szakmai utánpótlást is jelenthet.

 

Források

 

Az iskolaszövetkezeti külső szolgáltatás jogi kereteit, valamint a partnercég közvetlen utasítási jogát a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szabályozza. Nemzeti Jogszabálytár – 2006. évi X. törvény

 

A MADS vállalati diákfoglalkoztatási szolgáltatásáról, a toborzásról, az előszűrésről és az online adminisztrációról a cégeknek szóló oldalon található részletes tájékoztatás. MADS – Diákmunka cégeknek

 

A MADS szakmai hátteréről és munkaerőpiaci szolgáltatásairól a vállalati bemutatkozó oldalon található további információ. MADS – Rólunk

Kérdésed van? Vedd fel velünk a kapcsolatot

Hasznos infók

Munkavállalás feltételei

Minden szükséges információ a diákmunkavállaláshoz

Bővebben

Mindent a jogaidról

A diákmunkára vonatkozó jelenleg hatályos törvények és jogszabályok.

Bővebben

Letölthető dokumentumok

Minden dokumentumot letölthetővé tettünk, ami a diákmunka vállaláshoz szükséges lehet.

Bővebben