A közös hang megtalálása – Balogh Petra HR-története

Gyors válasz

– Balogh Petra 2024-ben végzett az ELTE emberi erőforrás tanácsadó mesterszakán.
– A diploma megszerzése után a MADS-nél kezdett dolgozni HR Generalistként.
– A MADS az első olyan munkahelye, ahol már nem gyakornokként, hanem teljes felelősséggel dolgozik HR-területen.
– Munkája során diákokkal, aktív korú munkavállalókkal, nyugdíjasokkal és vállalati partnerekkel is kapcsolatban van.
– End-to-end toborzással foglalkozik, vagyis a munkaerőigény megismerésétől a kiválasztáson át az elhelyezésig végigkíséri a folyamatot.
– Tapasztalata szerint nincs minden jelentkezőre alkalmazható egyetlen kommunikációs módszer: először azt kell megérteni, mi fontos az adott embernek.
– Petra számára a HR egyik legfontosabb része az, hogy megtalálja a közös hangot a különböző élethelyzetű emberekkel.

A HR-ben ritkán létezik egyetlen, minden helyzetben működő kommunikációs recept.

Más kérdések foglalkoztathatnak egy első munkatapasztalatát kereső egyetemistát, mást várhat egy több éve dolgozó álláskereső, és egészen más szempontok lehetnek fontosak annak, aki nyugdíj mellett szeretne ismét munkát vállalni.

Balogh Petra munkájának egyik legérdekesebb része éppen ez a sokszínűség. HR Generalistként naponta találkozik eltérő élethelyzetekkel, célokkal és személyiségekkel, miközben ugyanazt próbálja megtalálni minden esetben: azt a kommunikációs utat, amelyen valóban megértheti a másik embert.

Hogyan indult Balogh Petra HR-karrierje?

Petra 2024-ben végzett az ELTE emberi erőforrás tanácsadó mesterszakán.

A diploma megszerzése után közvetlenül a MADS-nél kezdett dolgozni HR Generalistként. Ez lett az első olyan munkahelye, ahol már nem gyakornokként, hanem önálló felelősséggel dolgozott HR-területen.

A MADS-szel egy Facebook-csoportban találkozott először.

A meghirdetett pozícióban elsősorban a feladatok változatossága keltette fel az érdeklődését. Úgy érezte, egy olyan szerepkörben, ahol többféle HR-folyamatba is betekintést kaphat, rövid idő alatt sok tapasztalatot szerezhet.

„Emlékszem, azért jelentkeztem, mert a feladatok köre nagyon színes volt, és úgy gondoltam, hogy emiatt több tapasztalatra is szert tehetek.”

Azóta éppen ez a változatosság vált a munkájának egyik meghatározó részévé.

Mit jelent HR Generalistként többféle munkavállalói csoporttal dolgozni?

Petra munkájában diákokkal, aktív korú felnőttekkel, nyugdíjas munkavállalókkal és vállalati partnerekkel is kapcsolatban van.

Pályája elején elsősorban felnőttek és nyugdíjasok toborzásával foglalkozott, később pedig diákprojektekbe is bekapcsolódott.

Ez számára nem egyszerűen azt jelentette, hogy újabb célcsoportokkal kezdett dolgozni.

Azt is meg kellett tanulnia, hogy különböző élethelyzetű emberekkel nem feltétlenül ugyanúgy érdemes kommunikálni.

Ugyanakkor saját tapasztalata alapján azt is fontosnak tartja, hogy ne kizárólag életkor alapján próbáljunk következtetni arra, mire van szüksége valakinek. Két azonos korú munkavállaló motivációja, személyisége és élethelyzete is teljesen különbözhet.

Éppen ezért számára a HR egyik legérdekesebb része nem az, hogy előre kategóriákba sorolja az embereket, hanem az, hogy minden beszélgetésben megpróbálja megtalálni azt, ami az adott ember számára igazán fontos.

„Ami leginkább vonzott és mai napig vonz benne, hogy minden emberrel megtaláljam a közös hangot.”

Mit jelent az end-to-end toborzás Petra munkájában?

Az end-to-end toborzás azt jelenti, hogy a HR-es nem csupán a folyamat egyetlen pontján kapcsolódik be a kiválasztásba.

Petra a teljes folyamatot végigkíséri.

Kapcsolatban van a munkaerőt kereső vállalati partnerrel, megismeri a felmerülő igényt, részt vesz a megfelelő jelöltek felkutatásában, kommunikál az álláskeresőkkel, támogatja a kiválasztást, majd az elhelyezés után felmerülő kérdésekben is jelen lehet.

Ez a szerep két különböző oldal folyamatos összehangolását jelenti.

Meg kell érteni, milyen embert keres a munkáltató, milyen feladatokat kell ellátni, milyen elvárások vannak a pozícióval kapcsolatban.

Közben ugyanilyen fontos azt is megérteni, hogy mit keres a jelentkező, milyen élethelyzetben van, mitől tart, milyen feltételek fontosak neki, és valóban illik-e hozzá az adott lehetőség.

Petra szerint ez jelentős felelősség.

A MADS-nél töltött idő alatt éppen a kommunikáció és a felelősségvállalás területén érzi az egyik legnagyobb szakmai fejlődést.

Miért tartja fontosnak az egyetem alatti munkatapasztalatot?

Petra maga is dolgozott az egyetemi évei alatt, ezért nemcsak HR-esként, hanem korábbi hallgatóként is megtapasztalta, mit adhat a korai munkatapasztalat.

Szerinte ennek egyik legnagyobb előnye, hogy a diploma megszerzésekor a munka világa már nem teljesen ismeretlen közeg.

Egy diákmunka során kiderülhet, milyen típusú feladatokat élvez valaki, milyen munkakörnyezetben érzi jól magát, hogyan működik csapatban, és milyen helyzetekben tud igazán jól teljesíteni.

De ugyanilyen fontos lehet az ellenkezője is.

A munkatapasztalat azt is megmutathatja, hogy egy bizonyos terület, munkakör vagy környezet egyáltalán nem illik hozzánk.

Ez is értékes felismerés lehet, különösen még az egyetemi évek alatt.

„A tapasztalat növeli az ember értékét a piacon, és megtanulod magad a szó minden értelmében értékelni a piacon.”

Petra szerint a munkatapasztalat ezért nemcsak az önéletrajzot erősíti.

Az önismeretet is.

Ugyanaz motivál minden korosztályt?

Nem. Sőt, Petra tapasztalatai alapján még ugyanazon korosztályon belül sem érdemes abból kiindulni, hogy mindenkit ugyanaz motivál.

A munkája során ugyanakkor lát bizonyos visszatérő szempontokat.

A fiatalabb jelentkezőknél gyakran fontos a tapasztalatszerzés és az, hogy kipróbálhassák magukat különböző helyzetekben. Aktív korú munkavállalóknál hangsúlyosabb lehet a megfelelő jövedelem, a munkakörülmények, a szakmai fejlődés vagy az önmegvalósítás. Nyugdíj mellett munkát keresőknél pedig gyakran fontos kérdés, hogy a munka mennyire illeszthető a már kialakult életvitelhez, és fizikailag megfelelő-e számukra.

Ezek azonban nem merev szabályok.

Petra számára éppen az az egyik legfontosabb szakmai tanulság, hogy nem szabad az életkorból automatikusan következtetni az egyéni motivációra.

A HR-es feladata inkább az, hogy kérdezzen, figyeljen és megértse, mi fontos annak az embernek, aki vele szemben ül vagy akivel éppen telefonon beszél.

Mit tanulhatnak egymástól különböző életkorú munkavállalók?

Petra szerint eltérő életkorú és tapasztalatú munkatársak sokat adhatnak egymásnak.

A fiatalabb munkavállalók bizonyos esetekben természetesebben mozoghatnak új digitális eszközök és online megoldások között, míg egy több évtizedes munkatapasztalattal rendelkező kolléga egészen más gyakorlati tudást, kitartást vagy szakmai rutint tud behozni a közös munkába.

A hangsúly azonban nem azon van, hogy egyik korosztály „jobb” valamiben a másiknál.

Sokkal inkább azon, hogy a különböző tapasztalatok kiegészíthetik egymást.

Egy többgenerációs csapat értéke éppen abból is származhat, hogy nem mindenki ugyanúgy gondolkodik, ugyanonnan érkezik és ugyanazokat a tapasztalatokat hozza magával.

Miért lehetnek értékesek a nehezebb HR-projektek?

Petra saját szakmai fejlődésében éppen a nehezebb projekteknek volt különösen nagy szerepük.

Egy problémásabb vagy elsőre bizonytalannak tűnő feladat olyan helyzetek elé állíthatja a HR-est, amelyekben nincs kész megoldás.

Ilyenkor önállóan kell gondolkodni, több lehetőséget mérlegelni, kommunikálni a partnerrel, kapcsolatban maradni a jelöltekkel, és akkor is új irányt keresni, ha az első próbálkozás nem működik.

Petra számára különösen erős szakmai visszajelzés, amikor egy olyan projekt zárul sikeresen, amelynek az elején még ő maga sem volt biztos abban, hogy megoldható.

Ezekből a helyzetekből tanulta meg azt is, hogy egy nehéz feladatnál nem érdemes rögtön abból kiindulni, hogy valami lehetetlen.

Sokkal fontosabb azt megvizsgálni: milyen lehetőségek állnak még rendelkezésre?

Mikor sikeres igazán egy kiválasztás?

Egy pozíció betöltése önmagában még nem feltétlenül jelent sikeres kiválasztást.

Petra számára azok a történetek a legemlékezetesebbek, amelyekben a munkavállaló és a partner is úgy érzi, hogy jó döntést hozott.

A vállalat megtalálta azt az embert, akire valóban szüksége volt, a munkavállaló pedig olyan lehetőséghez jutott, amely megfelel az elvárásainak és az élethelyzetének.

Ez különösen fontos az end-to-end HR-ben.

A folyamat ugyanis nemcsak arról szól, hogy valakit minél gyorsabban elhelyezzünk egy nyitott pozícióban.

A cél az, hogy valóban működő kapcsolat alakuljon ki a két oldal között.

„Mindig azok maradnak meg bennem leginkább, amikor a munkavállaló és a partner is boldog, mert elégedettek egymással és értéket kapnak egymástól.”

Mi a legfontosabb dolog, amit Petra a HR-ben megtanult?

Talán az, hogy minden emberhez más út vezethet.

Van, akinek a tapasztalatszerzés a legfontosabb.

Más stabil jövedelmet szeretne.

Valaki fejlődni akar, másnak a kiszámíthatóság számít, megint más olyan munkát keres, amely jól illeszkedik a magánéletéhez.

Egy HR-es ezért nem gondolkodhat kizárólag pozíciókban, önéletrajzokban és tapasztalati években.

Az emberi oldal legalább ennyire fontos.

Petra számára a jó kommunikáció nem azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanazt mondjuk más szavakkal.

Hanem azt, hogy először megértjük, kivel beszélünk, mi fontos számára, és ehhez igazítjuk a kommunikációt.

Mit mutat Balogh Petra története a HR-ről?

Petra története jól mutatja, hogy a HR-ben a szakmai tudás mellett nagy szerepe van a kíváncsiságnak, az alkalmazkodásnak és annak, hogy valóban figyeljünk a másik emberre.

Az egyetem alatt megszerzett munkatapasztalat segíthet a későbbi pályakezdésben, de egyben az önismeretet is formálhatja.

A különböző élethelyzetű munkavállalókat eltérő dolgok motiválhatják, de ezek megértéséhez nem elegendő generációs címkéket használni.

A nehéz projektekből gyakran sokat lehet tanulni, egy sikeres kiválasztás pedig akkor igazán értékes, ha nemcsak a pozíció kerül betöltésre, hanem mindkét fél elégedetten tud együtt dolgozni.

Petra eddigi szakmai útjának egyik legerősebb tanulsága ezért egyszerűen megfogalmazható:

a HR-ben először az embert kell megérteni, és csak utána lehet igazán jó megoldást találni.

MADS tapasztalat

A MADS-nél a HR-esek folyamatosan a munkáltatói és a munkavállalói oldal között teremtenek kapcsolatot.

Petra esetében ez különösen sokféle élethelyzet megismerését jelenti, hiszen diákokkal, aktív korú munkavállalókkal és nyugdíjasokkal is dolgozik.

A tapasztalata azt mutatta meg számára, hogy ugyanaz a megoldás nem működik automatikusan mindenkinél.

Más kérdésekkel érkezhet egy egyetemista, más szempontokat mérlegelhet egy karrierváltó, és más lehet fontos annak, aki nyugdíj mellett szeretne újra dolgozni.

A közös pont az, hogy minden esetben érdemes először megérteni az egyéni helyzetet.

Petra első teljes munkaidős HR-es állása rövid idő alatt sokféle szakmai helyzettel szembesítette. Partnerekkel kommunikál, különböző munkavállalói csoportokat toboroz, teljes kiválasztási folyamatokat kísér végig, és közben folyamatosan tanul arról is, mennyire különbözően gondolkodhatunk a munkáról.

A számára legfontosabb tanulság mégis ugyanaz maradt:

a közös hang megtalálásához először azt kell megérteni, mi motiválja az embert a másik oldalon.

Forrás

A cikk Balogh Petra személyes szakmai tapasztalatai és beszámolója alapján készült.