Elmondjuk mit fizet a munkáltató a nyugdíjas munkavállaló után 2026-ban
Mit fizet a munkáltató a nyugdíjas munkavállaló után 2026-ban?
A nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása nemcsak a tapasztalt munkaerő bevonása miatt lehet előnyös a vállalatok számára, hanem a kedvező közteherviselési szabályok miatt is. Egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló után ugyanis főszabály szerint nem kell megfizetni a 13%-os szociális hozzájárulási adót, ami jelentős különbséget eredményezhet a foglalkoztatás költségeiben.
De pontosan milyen terhekkel kell számolnia a munkáltatónak 2026-ban? Mennyibe kerül egy nyugdíjas munkavállaló havi 300 000 vagy 400 000 forintos bruttó bér mellett, és miben különbözik a közvetlen munkaviszony a nyugdíjas-szövetkezeti foglalkoztatástól?
Összegyűjtöttük a legfontosabb szabályokat és számításokat, amelyek segíthetnek a vállalatok munkaerő-költségeinek megtervezésében.
Gyors válasz
A saját jogú öregségi nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása 2026-ban főszabály szerint kedvezőbb közteherfizetési feltételekkel jár, mint egy nem nyugdíjas munkavállalóé.
A legfontosabb tudnivalók:
– Szociális hozzájárulási adó (szocho): a munkáltatónak főszabály szerint nem kell megfizetnie a 13%-os szochót.
– Társadalombiztosítási járulék: a saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkabérét nem terheli a 18,5%-os tb-járulék.
– Személyi jövedelemadó: a munkabérből főszabály szerint 15% szja-t kell levonni, amennyiben a munkavállaló nem jogosult további adókedvezményre.
– Munkáltatói bérköltség: a bruttó munkabérhez általános esetben nem kapcsolódik további 13%-os szochofizetési kötelezettség.
– Nyugdíjas-szövetkezeti foglalkoztatás: a vállalat a szövetkezettel kötött megállapodás alapján szolgáltatási díjat fizet, amely a munkadíjon túl a szolgáltatás ellenértékét is tartalmazza.
Példa: 300 000 Ft bruttó havi munkabér esetén a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nettó keresete általános esetben 255 000 Ft, miközben a munkáltató közvetlen bérköltsége 300 000 Ft.
A számítás a 2026-os általános szabályokon alapul, egyéb juttatások, kedvezmények és foglalkoztatási költségek nélkül.
Kell szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjas munkavállaló után?
A munkáltatók számára az egyik legfontosabb különbség a szociális hozzájárulási adó, vagyis a szocho megfizetésében jelentkezik.
Magyarországon a munkáltató a nem nyugdíjas munkavállalók munkabére után általános esetben 13% szociális hozzájárulási adót fizet.
Saját jogú öregségi nyugdíjas munkavállaló esetén azonban ez a kötelezettség főszabály szerint nem áll fenn.
Ez azt jelenti, hogy a vállalat a szokásos munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló bruttó munkabére után általában nem fizet további 13%-os szochót.
Például 400 000 Ft-os havi bruttó munkabér esetén:
– Nem nyugdíjas munkavállalónál a 13%-os szocho 52 000 Ft.
– Saját jogú nyugdíjas munkavállalónál a szocho főszabály szerint 0 Ft.
Ez havi 52 000 Ft különbséget jelenthet egyetlen munkavállaló esetében.
A kedvező adózási feltételek különösen akkor lehetnek érdekesek a vállalatok számára, ha rendszeresen vagy hosszabb távon foglalkoztatnának tapasztalt munkavállalókat.
Fontos ugyanakkor, hogy 2026-tól bizonyos, anyák adókedvezményét érvényesítő nyugdíjas munkavállalók magas jövedelme esetén külön szochofizetési szabályok is érvényesek. Ezért a konkrét költségszámításnál a munkavállaló adózási helyzetét is ellenőrizni kell.
Kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a nyugdíjas munkavállaló után?
A társadalombiztosítási járulék alapvetően a munkavállalót terhelő levonás, amelyet a munkáltató a bérszámfejtés során állapít meg és von le.
Nem nyugdíjas munkavállalóknál ez általános esetben a bruttó munkabér 18,5%-a.
A saját jogú öregségi nyugdíjasok azonban a munkavégzésük alapján főszabály szerint nem minősülnek biztosítottnak, ezért munkabérükből nem kell levonni a 18,5%-os tb-járulékot.
Ez a munkavállaló számára magasabb nettó keresetet jelenthet azonos bruttó bér mellett.
A munkáltató szempontjából ugyanakkor fontos különbséget tenni a munkavállalói levonások és a munkáltatói közterhek között.
A tb-járulék elmaradása közvetlenül a nyugdíjas munkavállaló nettó keresetét növeli, míg a szochomentesség a munkáltató bérköltségét csökkenti.
Mennyi szja-t kell levonni a nyugdíjas munkavállaló fizetéséből?
A saját jogú nyugdíjas munkavállalók munkabérét főszabály szerint 15% személyi jövedelemadó terheli.
A munkáltató ezt az összeget a bérszámfejtés során levonja, majd az adóhatóság felé elszámolja.
Például 300 000 Ft bruttó munkabér esetén:
– Bruttó munkabér: 300 000 Ft
– Személyi jövedelemadó (15%): 45 000 Ft
– Társadalombiztosítási járulék: 0 Ft
– Nettó munkabér: 255 000 Ft
Az szja azonban nem minden esetben pontosan 15%.
Egyes nyugdíjas munkavállalók személyi körülményeik alapján adókedvezményre vagy adómentességre lehetnek jogosultak. Ilyen lehet például a többgyermekes anyákra vonatkozó kedvezmény.
A pontos nettó bér meghatározásához ezért mindig figyelembe kell venni az adott munkavállaló jogosultságait.
Mennyivel alacsonyabb a nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatásának költsége?
A saját jogú nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásának egyik legfontosabb pénzügyi előnye, hogy a munkáltatónak főszabály szerint nem kell megfizetnie a 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho).
Ez azonos bruttó munkabér mellett a következő költségkülönbségeket eredményezheti:
-250 000 Ft bruttó havi bér esetén: egy nem nyugdíjas munkavállaló teljes közvetlen bérköltsége 282 500 Ft, míg egy saját jogú nyugdíjasé 250 000 Ft. A különbség havi 32 500 Ft.
-300 000 Ft bruttó havi bér esetén: a nem nyugdíjas munkavállaló bérköltsége 339 000 Ft, a nyugdíjasé 300 000 Ft. Ez havi 39 000 Ft különbséget jelent.
-400 000 Ft bruttó havi bér esetén: a nem nyugdíjas munkavállaló bérköltsége 452 000 Ft, míg a nyugdíjasé 400 000 Ft. A különbség havi 52 000 Ft.
-500 000 Ft bruttó havi bér esetén: a nem nyugdíjas munkavállaló bérköltsége 565 000 Ft, a nyugdíjasé 500 000 Ft. Ez havi 65 000 Ft különbséget eredményez.
Mit jelent ez éves szinten?
Ha egy vállalat havi bruttó 400 000 Ft-ért foglalkoztat egy saját jogú nyugdíjas munkavállalót, a 13%-os szocho elmaradása éves szinten akár 624 000 Ft-tal alacsonyabb közvetlen bérköltséget jelenthet azonos bérű, szochokedvezmény nélküli nem nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatásához képest.
A számítások a 2026-os általános szabályokon alapulnak. Nem tartalmazzák az egyedi adókedvezményeket és az egyéb foglalkoztatási költségeket. A 250 000 és 300 000 Ft-os példák a 2026-os teljes munkaidős minimálbérnél alacsonyabbak, ezért csak megfelelő részmunkaidő vagy más jogszerű feltételek mellett alkalmazhatók. A nyugdíjasokra vonatkozó szochomentesség alól egyes speciális esetek kivételt képezhetnek.
A különbség hosszabb távon is számottevő lehet.
Például egy 400 000 Ft-os bruttó munkabérrel foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas esetén a 13%-os szocho elmaradása éves szinten 624 000 Ft-tal alacsonyabb közvetlen bérköltséget eredményezhet, mint azonos bérű, szochokedvezmény nélküli nem nyugdíjas munkavállalónál.
A teljes foglalkoztatási költség azonban nem feltétlenül egyezik meg a bruttó munkabérrel.
A munkáltatónak a munkaviszony jellegétől függően számolnia kell például a fizetett szabadsággal, a munkavégzéshez szükséges eszközökkel, a betanítással és a kapcsolódó adminisztrációval is.
Mennyi a minimálbér és a garantált bérminimum nyugdíjas munkavállalóknál 2026-ban?
A nyugdíjas munkavállalókra is vonatkoznak a kötelező legkisebb munkabérrel kapcsolatos előírások.
2026. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében:
– Minimálbér: bruttó 322 800 Ft/hó, illetve 1 856 Ft/óra.
– Garantált bérminimum: bruttó 373 200 Ft/hó, illetve 2 145 Ft/óra.
A garantált bérminimum azokban a munkakörökben alkalmazandó, amelyek legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igényelnek.
Részmunkaidő esetén a havi alapbér minimumát a munkaidő arányában kell meghatározni.
A nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása tehát önmagában nem jelent felmentést a kötelező bérminimumokra vonatkozó szabályok alól.
Miben különbözik a közvetlen munkaviszony és a nyugdíjas-szövetkezeti foglalkoztatás?
A vállalatok nyugdíjas munkavállalókat közvetlenül, saját állományban is foglalkoztathatnak, de lehetőségük van közérdekű nyugdíjas-szövetkezettel együttműködni.
A két megoldás között elsősorban a jogviszony, a szervezési feladatok és az elszámolás módjában van különbség.
Közvetlen munkaviszony
A vállalat közvetlenül létesít munkaviszonyt a nyugdíjas munkavállalóval.
Ebben az esetben a munkáltató feladata többek között:
– A munkaszerződés megkötése
– A bérszámfejtés és az adóelőleg levonása
– A munkaidő és a szabadságok nyilvántartása
– A munkajogi és munkavédelmi kötelezettségek teljesítése
– A foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció
A saját jogú nyugdíjas munkavállaló esetében a 13%-os szochomentesség főszabály szerint közvetlen munkaviszonyban is érvényesül.
Nyugdíjas-szövetkezeti foglalkoztatás
Nyugdíjas-szövetkezeti együttműködés esetén a vállalat szolgáltatást vesz igénybe a szövetkezettől.
A szövetkezet a megállapodás szerint részt vesz a megfelelő munkavállalók biztosításában, a kapcsolódó ügyintézésben és az adminisztratív folyamatok kezelésében.
Ebben a konstrukcióban a vállalat nem kizárólag a munkavállalónak járó díjazással számol: a szövetkezet szolgáltatási díját és az alkalmazandó áfát is figyelembe kell vennie.
A két forma teljes költsége ezért csak konkrét ajánlat és azonos feltételek alapján hasonlítható össze.
Mennyibe kerül a nyugdíjas-szövetkezeti foglalkoztatás a vállalatnak?
Nyugdíjas-szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatásnál a vállalat által fizetendő összeg több tényezőtől függ.
A legfontosabbak:
1. A munkavégzés díjazása: a nyugdíjas munkavállaló munkájáért járó összeg.
2. A ledolgozott órák száma: a tényleges munkaerőigény időtartama.
3. A szövetkezet szolgáltatási díja: a szervezési és adminisztratív szolgáltatások ellenértéke.
4. Az alkalmazandó áfa: amelynek tényleges vállalati költséghatása az adólevonási jogosultságtól is függhet.
5. Az egyedi szerződéses feltételek: például a szükséges létszám, a munkakörök vagy a munkavégzés rendszeressége.
A pontos költség meghatározásához ezért célszerű egyedi árajánlatot kérni.
A MADS nyugdíjas foglalkoztatási szolgáltatásánál a vállalatok az ajánlatkéréstől a munkaidő-nyilvántartásig több folyamatot is online intézhetnek.
Milyen előnyöket jelenthet a nyugdíjas foglalkoztatás a vállalatok számára?
A kedvező közteherviselési szabályok mellett a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása több szervezési és szakmai előnyt is jelenthet.
Tapasztalat és szaktudás
A nyugdíjas munkavállalók gyakran több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Ez különösen értékes lehet olyan feladatkörökben, ahol a munkakör alapos ismerete, az önállóság vagy a gyakorlati problémamegoldás kiemelt szerepet kap.
Rugalmas foglalkoztatás
Sok nyugdíjas munkavállaló részmunkaidős vagy időszakos munkalehetőséget keres. Ez jól illeszkedhet azokhoz a vállalati feladatokhoz, amelyek nem igényelnek folyamatos, teljes munkaidős jelenlétet.
Munkaerő-utánpótlás támogatása
A tapasztalt munkavállalók olyan pozíciókban is segítséget jelenthetnek, ahol a megfelelő szakemberek megtalálása nehézséget okoz.
Kiszámíthatóbb szervezési folyamatok
Nyugdíjas-szövetkezeti együttműködés esetén a vállalat a munkaerő biztosításával és az adminisztrációval kapcsolatos feladatok egy részét külső partnerre bízhatja.
A foglalkoztatási forma kiválasztásakor ezért nemcsak az óradíjat, hanem a szervezési időigényt és a belső HR-kapacitások terhelését is érdemes megvizsgálni.
Minden nyugdíjas munkavállalóra ugyanazok az adózási szabályok vonatkoznak?
Nem. A kedvező adózási szabályok alkalmazásának egyik legfontosabb feltétele a munkavállaló nyugdíjjogi státusza.
A saját jogú öregségi nyugdíjasok esetében általánosan érvényesülnek a fent bemutatott könnyítések.
Ugyanakkor például a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek nem minden esetben minősülnek saját jogú nyugdíjasnak az adózási és járulékszabályok alkalmazásakor.
Ez azt jelentheti, hogy a munkavállaló után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót is kell fizetni, illetve levonni.
A foglalkoztatás megkezdése előtt ezért célszerű tisztázni:
– A munkavállaló pontosan milyen ellátásban részesül?
– Saját jogú öregségi nyugdíjasnak minősül-e?
– Milyen foglalkoztatási formában történik a munkavégzés?
– Jogosult-e személyi jövedelemadó-kedvezményre?
– Kapcsolódik-e a munkakörhöz külön bejelentési vagy egyéb kötelezettség?
Ezek a kérdések a helyes bérszámfejtés és költségtervezés szempontjából egyaránt fontosak.
Gyakran ismételt kérdések a nyugdíjas foglalkoztatás költségeiről
Kell 13% szochót fizetni a nyugdíjas munkavállaló után?
Saját jogú öregségi nyugdíjas munkavállaló után főszabály szerint nem kell 13%-os szociális hozzájárulási adót fizetni. Bizonyos, anyák adókedvezményéhez kapcsolódó, magas jövedelmű esetekre 2026-tól kivételes szabályok vonatkoznak.
Kell 18,5% tb-járulékot levonni a nyugdíjas fizetéséből?
A saját jogú öregségi nyugdíjas munkavállaló munkabéréből főszabály szerint nem kell 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot levonni.
Mennyi a nyugdíjas munkavállaló nettó bére 300 000 Ft bruttó fizetésnél?
Általános esetben, 15% szja mellett a nettó munkabér 255 000 Ft. A számítás további adókedvezményekkel nem számol.
Olcsóbb nyugdíjas munkavállalót foglalkoztatni?
Azonos bruttó munkabér mellett a saját jogú nyugdíjas munkavállaló közvetlen bérköltsége a szochomentesség miatt általában alacsonyabb lehet. A teljes foglalkoztatási költség ugyanakkor az egyéb kiadásoktól és az alkalmazott konstrukciótól is függ.
Nyugdíjas-szövetkezet esetén is a munkáltató fizeti a munkabért?
Nyugdíjas-szövetkezeti együttműködésnél a vállalat a szövetkezettel szerződik, és a megállapodás szerinti szolgáltatási díjat fizeti. A munkavállaló díjazásával kapcsolatos elszámolás a szövetkezeti jogviszony keretében történik.
Milyen munkakörökben foglalkoztathatók nyugdíjasok?
A nyugdíjas munkavállalók számos területen dolgozhatnak, például kereskedelemben, adminisztrációban, ügyfélszolgálaton, logisztikában vagy szakmai tapasztalatot igénylő munkakörökben. A konkrét feladatoknál a szükséges képesítéseket és foglalkoztatási feltételeket is figyelembe kell venni.
Hogyan segítheti a MADS a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatását?
A nyugdíjas foglalkoztatás költségeinek megtervezésekor a bér- és adózási szabályok mellett a munkaerő biztosításával és az adminisztrációval kapcsolatos feladatokat is érdemes figyelembe venni.
A MADS több mint 25 éves munkaerőpiaci tapasztalattal támogatja a vállalatokat. Nyugdíjas foglalkoztatási szolgáltatásunk célja, hogy a cégek rugalmasan, a saját munkaerőigényeikhez igazodva vonhassanak be tapasztalt munkavállalókat.
A megfelelő konstrukció kiválasztásához fontos ismerni a betöltendő munkakört, a szükséges létszámot és a tervezett munkaidőt.
Nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatását tervezi?
Ismerje meg a MADS nyugdíjas foglalkoztatási szolgáltatását, és kérjen egyedi ajánlatot vállalata munkaerőigényeire!
Forrás: