HR asszisztensből Junior HR Generalista – Dorina karrierútja a MADS-nél

Gyors válasz

– Hosszú Dorina 2025 júniusában HR asszisztensként csatlakozott a MADS csapatához.
– Jelenleg már Junior HR Generalistaként dolgozik, miközben továbbra is egyetemre jár.
– A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tanul emberi erőforrások szakon.
– Kezdetben főként támogató és adminisztratív feladatokat végzett, később egyre több önálló toborzási feladatot és felelősséget kapott.
– Ma már saját projekteket és partnercégeket is kezel.
– Szakmai fejlődésében fontos szerepet játszott a motivációja, a csapat támogatása és a fokozatosan növekvő felelősség.
– Saját tapasztalata szerint a gyakorlati HR-munka olyan készségeket is fejlesztett benne, amelyeket az egyetemen önmagában nem tudott volna elsajátítani.

A diákmunka sokak számára elsőre egyet jelent a tanulmányok melletti pénzkeresettel.

Pedig bizonyos esetekben ennél jóval többet adhat.

Lehet az első komoly szakmai tapasztalat, egy olyan közeg, ahol valódi felelősséget kapunk, és akár egy hosszabb karrierút kezdete is.

Hosszú Dorina története ezt mutatja meg.

2025 júniusában HR asszisztensként csatlakozott a MADS-hez. Ma már Junior HR Generalistaként dolgozik, miközben továbbra is folytatja egyetemi tanulmányait.

Hogyan kezdődött Dorina karrierje a MADS-nél?

Dorina jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tanul emberi erőforrások szakon.

Amikor csatlakozott a MADS-hez, már abban reménykedett, hogy hosszabb távon is lehetőséget kaphat a HR területén.

„Őszintén szólva nagyon reménykedtem benne, hogy szintet léphetek a csapaton belül, de azt nem gondoltam volna, hogy ez ilyen hamar megtörténik.”

Kezdetben elsősorban olyan feladatokat végzett, amelyek segítségével fokozatosan megismerhette a MADS működését és a toborzási folyamatokat.

Feladatai közé tartozott többek között:

– a telefonos ügyintézés;
– a diákok tájékoztatása;
– a közösségi médiában megjelenő hirdetések kezelése;
– különböző adminisztratív feladatok.

Ezek adták azt az alapot, amelyre később az önállóbb HR-feladatok épülhettek.

Hogyan kapott egyre nagyobb felelősséget?

Dorina fejlődése fokozatos volt.

Ahogy egyre több tapasztalatot szerzett, újabb és összetettebb feladatokat bíztak rá.

Először a Burger King pozíciók toborzási folyamatába kapcsolódott be. Később már önállóan:

– szervezett interjúkat;
– egyeztetett a partnerekkel;
– tartotta a kapcsolatot a jelentkezőkkel;
– intézte a diákok szerződéskötéséhez kapcsolódó feladatokat.

A felelősség növekedése számára annak a jele volt, hogy a csapat bízik a munkájában.

„Hihetetlen, milyen gyorsan kaptam ennyi bizalmat, és hogy ma már saját projektekért, partnercégekért felelhetek.”

A fejlődésében saját motivációja mellett a kollégák támogatását is meghatározónak tartja.

„Rendkívül hálás vagyok a csapatnak, mert az ő segítségük, mindennapi támogatásuk és biztatásuk nélkül nem tudtam volna ilyen tempóban fejlődni.”

Mitől működhet hosszú távon egy diákmunka?

Dorina történetében jól látszik, hogy önmagában a lehetőség nem elegendő.

Szükség van arra is, hogy valaki élni akarjon vele.

Dorina számára a HR nem egyszerűen egy terület lett, amelyet az egyetemen tanul, hanem olyan szakma, amelyben valóban megtalálta a saját motivációját.

„Egyszerűen megtaláltam a hivatásomat, és tiszta szívből élvezem azt, amit csinálok.”

A fejlődéshez nála több tényező találkozott:

– érdeklődés a szakma iránt;
– tanulási hajlandóság;
– egyre nagyobb önállóság;
– vezetői bizalom;
– támogató kollégák;
– és lehetőség arra, hogy valódi feladatokat végezzen.

Ez tette lehetővé, hogy az asszisztensi szerepkörből fokozatosan egy önállóbb HR-pozíció felé lépjen tovább.

Mikor érezte először, hogy már valódi szakmai felelőssége van?

Dorina számára fontos mérföldkő volt, amikor először bíztak rá egy komolyabb feladatot teljesen önállóan.

„Az első komolyabb feladat, amit teljesen rám bíztak, a komplett interjúszervezés volt.”

Ez már nem egyszerűen egy részfeladat elvégzését jelentette.

„Ekkor éreztem először a valódi felelősséget és azt, hogy bíznak a képességeimben.”

Később egy újabb, még nagyobb szakmai lépés következett: megkapta az első teljesen önálló projektjét.

„Ez az érzés akkor jött el, amikor megkaptam az első teljesen önálló projektemet.”

Egy új partner számára kellett megfelelő jelöltet találnia, ahol több szempontot is figyelembe kellett venni, többek között:

– a szakmai tapasztalatot;
– a nyelvtudást;
– a jelölt személyiségét;
– és a partner igényeit.

Dorina a teljes kiválasztási folyamatot végigvitte.

Feladata volt:

– a kapcsolatfelvétel;
– a toborzás;
– az előszűrés;
– az interjúztatás;
– a kiválasztás;
– majd a beléptetés koordinálása.

„Ezt a projektet az első kapcsolatfelvételtől a beléptetésig, A-tól Z-ig én vittem végig önállóan.”

Ez volt az a pont, amikor már nem csupán támogatta a HR-folyamatokat, hanem önálló felelősséget is vállalt azok eredményéért.

Hogyan lett HR asszisztensből Junior HR Generalista?

A pozícióváltás nem egyetlen pillanat eredménye volt.

Dorina feladatai fokozatosan alakultak át.

Az asszisztensi időszakban megismerte az alapfolyamatokat, majd egyre több olyan feladat került hozzá, amely nagyobb önállóságot és döntési felelősséget kívánt.

A fejlődési út nagyjából így épült fel:
támogató feladatok → toborzási részfeladatok → interjúszervezés → partnerkommunikáció → önálló projektek → saját partnercégek

Ez a szakmai fejlődés vezetett oda, hogy ma már Junior HR Generalistaként dolgozik.

Dorina történetének egyik fontos tanulsága éppen az, hogy a szakmai előrelépéshez nem feltétlenül egyetlen nagy ugrás vezet.

Sokszor egymásra épülő kisebb felelősségek és sikeresen teljesített feladatok készítik elő a következő lépést.

Hogyan lehet összehangolni az egyetemet és egy komolyabb szakmai munkát?

Sok hallgató számára ez az egyik legnagyobb kérdés.

Egy szakmailag értékes munka több felelősséggel járhat, miközben az egyetemi órák, vizsgák és beadandók ugyanúgy jelen vannak.

Dorina számára a rugalmasság jelentette a kulcsot.

„Szerencsére egy percig sem éreztem azt, hogy nehéz lenne, mert mind az egyetem, mind a MADS vezetősége 100 százalékban rugalmasan állt hozzám.”

„Ez a mai világban óriási kincs.”

A home office lehetőség és a vezetőség támogató hozzáállása különösen a sűrűbb egyetemi időszakokban segítette.

„Ha sűrűbb egyetemi napom volt, vagy éppen a vizsgaidőszak közepén jártam, az irodán kívülről is zökkenőmentesen tudtam végezni a feladataimat.”

Dorina esetében így nem kellett választani az egyetem és a szakmai fejlődés között.

A két terület egymás mellett tudott épülni.

Mit tanult meg a gyakorlatban, amit az egyetem önmagában nem tudott volna megadni?

Dorina szerint az egyetem fontos elméleti alapot biztosít, de a HR emberi oldalát csak valós helyzetekben lehet igazán megtapasztalni.

„Az egyetemen nagyszerű elméleti alapokat kapunk, de az élő emberi reakciókat, a váratlan HR-helyzeteket és a valós munkafolyamatokat csak a gyakorlatban lehet elsajátítani.”

A mindennapi munkában több olyan készsége is fejlődött, amelyeket nehéz pusztán tankönyvből megtanulni.

Ilyen például:

– a stresszkezelés;
– a konfliktuskezelés;
– a partnerkommunikáció;
– a problémamegoldás;
– a döntéshozatal;
– a felelősségvállalás.

„Itt tanultam meg, hogyan kell kezelni a stresszes szituációkat, hogyan reagáljak diplomatikusan egy nehezebb partneri vagy diák megkeresésre, és hogyan hangoljam össze a jogi szabályozást a mindennapi, pörgős toborzási feladatokkal.”

A HR-ben ugyanis sok helyzet nem előre megírt forgatókönyv szerint alakul.

A szakmai tudás mellett szükség van arra is, hogy valaki tudjon kommunikálni, mérlegelni és gyorsan reagálni.

Mi volt Dorina legnagyobb szakmai felismerése?

Nem egy konkrét projekt.

Hanem az, hogy valóban megtalálta azt a területet, amelyben hosszabb távon is el tudja képzelni magát.

„Azt, hogy ennyire fogom imádni ezt a szakmát.”

Amikor az egyetemi jelentkezésnél a HR mellett döntött, még nem volt valós tapasztalata arról, milyen lesz ezen a területen dolgozni.

„18–19 évesen, az egyetemi jelentkezésnél még látatlanul választottam ezt az irányt, de ma már tudom, hogy a munkára nemcsak úgy lehet tekinteni, mint egy kötelezettségre, amit a nap végén le kell tudni, hanem lehet ezt valódi szenvedéllyel és élvezettel is csinálni.”

A gyakorlat tehát nemcsak abban segített neki, hogy jobb legyen a szakmájában.

Abban is megerősítette, hogy jó pályát választott.

Mit mutat Dorina története a vállalatok számára?

Dorina szerint hiba lenne kizárólag átmeneti munkaerőként tekinteni a diákokra.

„Egyáltalán nem értek egyet azzal, aki úgy gondolja, hogy a diákmunkák csak átmeneti lehetőségek.”
„A diákmunka a későbbi karrier legfontosabb ugródeszkája és alapköve.”

Egy diák foglalkoztatása lehetőséget teremthet arra, hogy a vállalat és a fiatal munkavállaló hosszabb idő alatt megismerje egymást.

A diák:

– megismeri a vállalat működését;
– tapasztalatot szerez;
– fokozatosan nagyobb felelősséget vállalhat;
– és kiderülhet számára, hogy hosszú távon is szeretne-e az adott területen dolgozni.

A vállalat pedig közben megismerheti:

– a munkához való hozzáállását;
– a fejlődési képességét;
– a motivációját;
– és azt, hogyan illeszkedik a csapatba.

Dorina ezt így fogalmazza meg:

„A diákmunka egy kiváló lehetőség arra, hogy a cég és a leendő munkavállaló tét nélkül ismerjék meg egymást hosszú távra.”

A MADS tapasztalatai szerint partnercégeknél is előfordul, hogy egy sikeres diákmunkás a diploma megszerzése után főállású munkavállalóként folytatja a pályafutását.

A diákfoglalkoztatás ezért bizonyos helyzetekben utánpótlási lehetőségként is működhet.

Mit üzen Dorina azoknak, akik még nem tudják, merre induljanak?

Azt, hogy próbálják ki magukat.

„Minél több területen próbálja ki magát az ember diákként, annál pontosabban fogja látni a jövőben, hogy mi az a hivatás, amit igazán szeretne csinálni.”

Nem minden első munka lesz egyben a későbbi karrier kezdete.

De minden tapasztalat segíthet közelebb kerülni ahhoz, hogy valaki felismerje:

– mit szeret csinálni;
– milyen feladatokban jó;
– milyen környezetben érzi jól magát;
– és milyen szakmai irányt szeretne elkerülni.

Ezért Dorina üzenete azoknak, akik még bizonytalanok:

„Ne habozzanak, csak vágjanak bele!”

Fontos tudnivalók röviden

Dorina történetéből több fontos tapasztalat is kirajzolódik:

– a diákmunka hosszabb távú karrierút kezdete is lehet;
– a szakmai fejlődés sokszor fokozatosan növekvő felelősségből épül fel;
– a gyakorlat olyan emberi és szakmai készségeket is fejleszt, amelyekhez valós munkahelyi helyzetekre van szükség;
– a támogató csapat és a vezetői bizalom segítheti a fejlődést;
– az egyetem és a munka megfelelő rugalmasság mellett összehangolható;
– a diákmunka abban is segíthet, hogy valaki megtalálja a hozzá illő szakmai területet;
– a vállalatok számára a jól teljesítő diákok hosszabb távú utánpótlást is jelenthetnek.

Dorina 2025 júniusában HR asszisztensként érkezett a MADS-hez, ma pedig már Junior HR Generalistaként dolgozik.

A két pont között pedig nem egyetlen nagy lépés állt, hanem sok kisebb feladat, egyre nagyobb felelősség és folyamatos tanulás.

MADS tapasztalat

A MADS-nél nap mint nap találkozunk olyan fiatalokkal, akik nem kizárólag munkát keresnek, hanem tapasztalatot, fejlődési lehetőséget és hosszabb távú szakmai irányt is.

Dorina története azért különösen értékes, mert mindezt belülről mutatja meg.

Diákként érkezett egy támogató szerepkörbe, majd a megtanult folyamatokra építve egyre nagyobb önállóságot kapott. Ma már saját projektekben és partnerkapcsolatokban is felelősséget vállal.

Ahogy ő fogalmaz:

„A diákokkal való egyeztetés, a folyamatos kapcsolattartás, a problémáik megoldása és a karrierjük első lépéseinek támogatása számomra igazi szerelem szakma lett.”

A MADS célja, hogy olyan munkalehetőségeket teremtsen, ahol a fiatalok nemcsak dolgozhatnak, hanem kipróbálhatják magukat, fejlődhetnek, és akár megtalálhatják azt a szakmai irányt is, amelyben később tovább szeretnének haladni.

Forrás

Hosszú Dorina személyes beszámolója a MADS-nél szerzett tapasztalatairól és szakmai fejlődéséről.